Satlas

A Satlas az Ai2 (az Allen Institute for AI) nyílt geotérképi adatplatformja, amely mélytanulási modelleket alkalmaz az Európai Űrügynökség Sentinel-2 műholdjainak felvételein, hogy világszerte feltérképezze az infrastruktúrát és az erdőborítást. A Sentinel-2 hetente lefedi a Föld szárazföldi területeinek nagy részét, de 10 méteres felbontásával a képek értelmezése még emberek számára is nehéz; a Satlas mesterséges intelligenciát használ, hogy ezekből kész, globális adatállományokat hozzon létre.

A modelleket az Ai2 SatlasPretrain adatbázisán előképzik (több mint 30 TB képanyag, 302 millió címkével 137 kategóriában), majd kézzel címkézett példákon finomhangolják, és a helyszín három legfrissebb Sentinel-2 képét elemzik. A Satlas négy réteget tesz közzé: tengeri infrastruktúra (tengeri szélturbinák, olaj-, gáz-, tároló- és horgonyzóplatformok), megújuló energia infrastruktúra (szárazföldi szélturbinák pontként és naperőművek poligonként), erdőborítás, valamint szuperfelbontású képek, amelyek 2023-as Sentinel-2 képeket 10 méterről 2,5 méteres felbontásra emelik. A felhasználók mind a négy réteget felfedezhetik a Satlas webes térképén, és a tengeri, megújuló energia és erdőborítás rétegeket ingyenesen letölthetik ODC-BY licenc alatt GeoJSON, KML, shapefile vagy GeoTIFF formátumban (a szuperfelbontású képek nem érhetők el tömeges letöltésre). Az Ai2 saját Skylight platformja már használja a tengeri infrastruktúra adatokat az illegális halászathoz kapcsolódó hajók észlelésére. A képzési címkék, modell súlyok és Apache-2.0 kód is nyilvános, továbbá egy közzétett validációs jelentés kontinensenkénti precizitást és visszahívást mutat (például 2022 októberében a szárazföldi szélturbinák esetén 99% precizitás és 93,2% visszahívás).

Az Ai2 a Satlast korai prototípusként írja le. A letöltések jelenleg 2026 áprilisáig érhetők el a tengeri infrastruktúrára, 2024 januárjáig a megújuló energia infrastruktúrára, és 2016-tól 2023-ig az erdőborításra.